Ugrás a főmenüre.

Borok Burgenlandból - Reggel pia, este pia, ettől nő az entrópia II.

Bámulatos, mennyire keveset tudunk az osztrák borokról. A tény közlése, hogy az osztrák borászat nagy, hogy ma jelentősebb és ismertebb, mint a miénk, pláne, hogy vörösborban is elképesztő minőségeket tud felmutatni, mindig az őszinte meglepetés kifejezését csalja honfitársaink arcára. (Kábé, mint ama tény közlése valamely napnyugati egyeddel, hogy Magyarországon bort készítenek? Really?! Ne mondja!... Magyarországon bort?...)

...Errefelé található a világ legelmésebb és legmulatságosabb wellness-szállodája. Történt ugyanis, hogy Lagler úr kukmirni (Kukmirn a falu neve) lepárló üzeme prosperált és terjeszkedett szépen, és elért egy akkor üzemméretet, hogy a snpasz lepárlásakor keletkező gőz mennyisége jelentősen megnőtt. A takarékos és kreatív osztrák úr érezte: valamit tennie kellene az elpocsékolódó, a vakvilágba szóródó, az entrópiát növelő hőmennyiséggel (nota bene: reggel pia, este pia, ettől nő az entrópia). Isten ellen való vétek ennyi energiát csak úgy hagyni elszállni a téli légbe. Talán a térségben szép számmal található wellness-szállodák ihlették Lagler urat, ama kisebb-nagyobb kurhotel-féleségek, melyek a termálvízre alapozzák tevékenységüket. Termálvíz, az nem kunszt, arra akárki tud termálhotelt bazírozni. De pálinkagőz! Az már etvasz. A technológia (nézetünk szerint) nem tökéletes, mert a vendégekre sajnos nem a főzdéből kiáradó konkrét pálinkagőz árad a szaunában, hanem a lepárláskor keletkező hőenergiát hordozó vízgőz, de a helyzet így se rossz, a párlatok nobilisek és finomak, és az is biztos, hogy a snapszlepárlás gőzére épített wellness-hotel ideája a világ egyik legeredetibb ötlete. A snapsz-főzde hatalmas múltra tekinthet vissza, a család Mária Teréziától kapott jogosítványt a lepárlásra. A komplexum hullámzó dimbek-dombok közti völgyben épült fel, a dombokat beborítják a vulkáni kőzetre terülő agyagos talajba kapaszkodó pedáns, 15 hektáros gyümölcsfa-ültetvények. A snapsz-készítés a borkészítéshez hasonlatos gondossággal és bonyolultsággal történik, itt is szelektálják az alapanyagot, csak a legszebb, mosolygós, érett almát-körtét-szamócát-kökényt használják fel, összesen 19-féle gyümölcsöt. Hűtött erjesztés őrzi az illatokat, a két szakaszos lepárlás végén keletkező kemény, 85 %-os drog fél évig pihen az acéltartályban, hogy épülgethessenek benne az aromák. Ezután hosszas házasítási-visszahigítási folyamat zajlik úgy másfél hónapon át, végül palackos érlelés következik. A művészet határán mozgó alkímia ez is, mely kerek, elegánsan visszafogott illatú, nem maró, nagyon elegáns párlatokat eredményez, évente 50-60 ezer palackot, melyek itthon és külföldön 140 díjat nyertek az utóbbi szűk évtizedben. A szállodácska családias, a konyha világszínvonalú, a snapszok lágyak és illatosak, így aztán az eldugott völgy mélyén párolgó kis azilum sosem szűkölködik a vendégekben. A wellness-vendég egyébként rendszerint élveteg alak (hölgy), aki szereti a nyugalmat, de keresi a különlegeset is, e csendes végeken mindkettőbe belekortyolhat.

*

Mint ismeretes, vannak az (amerikai eredetű) ún. direkt termő szőlőfajták. Ezek nem ojtott, hanem közvetlenül (direkt) termő borfák, melyeknek az a szépséghibájuk, hogy boraikban több a metilalkohol, mint a hagyományos európai indirekt-termőkben. A direkttermők akkor keveredtek át az Újvilágból az Ó-világba, mikor kiderült, hogy ellenállnak a szőlő- gyökértetűnek, magyarul a filoxérának, de a direkttermők (nálunk leginkább ismert az otelló, az izabella, a delaware, vagy ahogy akáclombos kis falumban mondják: delavári és a noah, magyarítva noha), szóval a direkttermők manapság üldöztetést szenvednek, ültetésük úniószerte és nálunk is tilos, mi több, ahol van, ki kell vágni őket. A nagy nemesítő Fritz Zweigelt a direkttermők nagy ellensége volt, a. Csepregi-Zilai-féle Szőlőfajta-ismeret szerint a dühös prof oda nyilatkozott, hogy szegény noah „nagyfokú és sokirányú ellenálló képessége, kedvező beérése, kielégítő termőképessége ellenére a legsilányabb fajták egyike. Bora savas, durva, labruscaízű. Ez utóbbi annyira átható, hogy a viniferaültetvények termése már néhány tőkéjétől „megfertőződik”. Borának részegítő hatása szembetűnő! A vele szennyezett hordókat nem lehet rendbe hozni, azokba bármilyen bor kerül, direkttermő-ízűvé válik. Ez utóbbi még a párlatokba is átmegy. Tőkéit mielőbb minden kertből ki kell irtani”, gottverdammter himmelvergott-sakrament! Az üldözött direkt termőből 1929-től csak eredetmegjelöléssel készült bort lehetett forgalomba hozni; 1936-ban betiltották az ilyen szőlőfajták telepítését, 1937-től pedig házasításhoz sem lehetett használni őket. 1961-ben mindenfajta forgalmazását megtiltották, csak saját fogyasztásra lehetett előállítani. Végül 1985-ben „nem-borrá” („Nichtwein”) minősítették, ami azért elég megalázó.

*

Ám a dél-burgenlandiak nem hagyták annyiban. Itt tenyészik az uhudler nevű direkttermő, melyet a helyiek nem hagytak cserben. A szenvedélyes uhudler-kedvelő és függő dél-burgenlandi bennszülött népesség a szerény és üldözött jószágból brandet és márkát és sajátos értékkel bíró helyi értéket stilizált. 1987-ben güssingi és jennersdorfi uhudler-hívők megalakították „az uhudler barátainak egyesületé”-t, és az uhudler nevet 1989-ben levédették a szabadalmi hivatalnál. Áldozatos harcukkal elérték, hogy az osztrák bortörvény 1992-es módosítása asztali borként újra engedélyezte az uhudler forgalmazását. A kissé röhejes csengésű név eredete homályos, a felmerülő etimológiák kicsit gyanúsnak tűnnek. Adamik László germanista és borszerető szíves közlése szerint két magyarázat forog fenn, az egyik szerint a szüreti munkák nehezéből, a sokórás pincemelóból karikás szemmel hazaérkező férjeket ezzel a felkiáltással fogadták nejeik: „Du schaust aus, wie ein Uhu!”, úgy festesz, mint egy fülesbagoly; hát nem tudom. A másik interpretáció sem sokkal jobb, eszerint létezik egy helyi, kétlyukú korsóféle, ennek Udler a neve. Milyen is tehát az uhudler? A fehérszőlőkből szűrt uhudler spektruma a halvány szalmasárgától a világossárgáig terjed, a kékből halványrózsaszín, hagymahéjszín, világos cseresznyepiros és téglavörös bort sajtolnak a rajongók. Az uhudler aromája epret, ribizlit és málnát, valamint időnként a frissen szüretelt szőlőbogyó-illatot idézi, íze fanyar, az egész cucc erősen savas. Spriccerként, azaz fröccsösítve kifejezetten kellemes, könnyű itóka. A ma engedélyezett fajták tehát: a concord és a riparella kék, az elvira és a delaware fehér. Mellettük megtaláljuk még az izabellát, a jó öreg othellót, clinton urat, huntingtont, noah-t és a honiglert.

*

Ez itt a Kékfrankos-világ középpontja alighanem. A kékfrankos évek óta nálunk is emelkedőben, már született egy-két olyan honi kompozíció, melytől lehidal a kíváncsi utazó, és arra gondol közben, hogy lám, a kellemes kis kékfrankos - mely annó, midőn a borivásra szocializáltuk magunkat és a kékfrankos a megtévesztő Nagyburgundi álnéven futott -, mecsoda minőségekre képes, még akár nagybort is lehet komponálni belőle. Már persze eszeveszett hozamkorlátozással, patikai tisztasággal a pincében, professzionális hordókezeléssel és alig észrevehetően elegánsra barrikolva a cuccot. A kékfrankos különben igazi mittel-európai jószág, a legújabb elmélet, amit az eredetéről hallottam, a villányi Malatinszky Csabáé, aki szerint a Kékfrankos tkp. egy burgundi fajta! Érési ciklusa, a növény morfológiája, a szőlőszem struktúrája és tanninja, a must aromatikája és savösszetétele mind Burgundia felé mutatnak. De még az is lehet, hogy valahonnan innen, Burgenland térségéből indult világhódító útjára, melyen egyelőre leginkább csak Magyarországig jutott, mint szegény József Attila papája, aki nekivágott Amerikának és Makótól egész Erdélyig elverekedte magát. Ez persze nem szegi kedvét a burgenlandi kékfrankos-gazdáknak, akik úgy vélik: a fajta van olyan jó, hogy a Kárpát-medencénél szélesebb piactereken is megméresse magát, mert olyan tulajdonságai vannak, melyek alkalmassá teszik a versengésre akár a neves nagy kék világfajtákkal is. Mik ezek a tulajdonságok nagy vonalakban?

*

Well, a kékfrankos (tehát nagyburgundi, ezt a nevet már tilos használni, Limberger, esetleg Lemberger, Blaufränkisch, Frankovka, Moravka vagy szélsőséges esetben Siroká lisztnüj), legjobban nálunk terjedt el, valamint Ausztriában, Németországban és a szomszéd országokban ismert. Jellemzően megbízható és jól termő jószág, nem hisztis, elég jól tűri a fagyot, nem rothadós, szóval hálás dolog vele dolgozni, és látható, hogy igényesen kezelve igényes bort ad. Megjegyzendő még, hogy ő áll a bikavérek tengelyében úgy Egerben, mint Szekszárdon, leginkább ezeken a tájakon, Egerben és Sopronban illetve Burgenlandban készülnek meghökkentően jó borok belőle. E tájakon szép rubinszínű, mindig hibátlan savszerkezetű, finom tanninokkal bíró, ibolyás illatú, piros húsú gyümölcsöket, meggyet és/vagy kökényt, áfonyát, szedret idéző, esetleg szépen barrikolt, csokis-fűszeres felhangokkal díszített példányaival találkozhatni, az egyre forróbb nyaraknak köszönhetően egyre tüzesebb szeszekkel.

*

Szóval Dél-Burgenland nem túl ismert, még a nagy Hugh Johnson-atlasz sem ír róla egy kukkot sem, igen helytelenül. Ez „Európa talán legjobb ismeretlen borvidéke” André Dominé borszakíró szerint. A térségben a csapadék 400-450 mm, azaz igen száraz tájegység ez itten. Az éjszakák hűsek, a pannón klíma hevítette nappalok viszont forróak, ami az illatoknak-savaknak kedvező, ez tipikus mitteleurópai borológiai adottság, mely a hosszú ősszel és a pedáns osztrák borkultúrával kiegészülve „osztrákos” (kiegyensúlyozott, jól hangolt, ­illatos-savas, profin barrikolt, karcsú) vörösborokhoz vezet. A kicsiny borvidék (457 hektár zusammen az egész, ez Ausztria legkisebbje), a szétaprózott ültetvények átlagos mérete itt 0,2 hektár körüli, de nem a méret a lényeg. Ahogy a szintén kicsi Somlón európai színvonalú fehérborok fakadnak, úgy itt meg európai színvonalú vörösök. Dél-Burgenland a szükségből erényt kovácsol és csendes világvégiségét értékké stilizálva, a „Weinidylle” kifejezésben sűríti össze a táj jellemzőit, a bort és az idillt, a kicsi a szép filozófiáját. Kis présházak pala-alapokon, fából vagy vályogból, zsúpfedelek, olyanok, mint a cáki pincesor zsúpfedeles vályogházai, alvó falvak a télben, a Pinka patak csordogál és kacskaring csendesen a Rába felé. Az Eisenberg (Vashegy) lábánál fekvő Németlövőn, azaz Deutsch Schützen-ben találhatóak a térség mérvadó pincészetei, a falu konkrétan kőhajításnyira fekszik a magyar határtól. A domb gerincén húzódó zöldhatár túloldala már Magyarország, ’90-ig szögesdrót védte a béketábort, a túloldalon az enigmatikus asszociációkat keltő Pornóapáti. Pannón klíma jellemző tehát a tájra, a meleges mikroklímákat megvédi a hideges északi szeleket lefogó hegy, a nagy erdők hűsítenek és tartják a nedvességet, itt már sokszor érvényesülnek az Adria felől érkező meteorológiai hatások is. Esők jönnek néha a déli tenger felől, bár egyre ritkábban, igazából vagy tíz éve nem jön elég, az utóbbi két-három évben pedig olyan melegek voltak, hogy a kékfrankos sorok közé nyugodtan banánt is lehetett volna telepíteni, szépen beérett volna biztos az is. A talaj príma, zöld pala és vasas agyagos talaj és homok és löszvályog. A 200-400 méteres dombokon sosincs köd és fagy, pontosabban utoljára ’85-ben volt, meglehet, ez indított némely kollégákat a fagyálló alkalmazására az osztrák borászatban.

*

Folytatjuk! 

Akiket érdemes: 

Karrnergasse 64 . A-7301 Deutschkreutz
Tel.: +43 664 34 40 695 . Fax: +43 26 13 80 27 04
E-mail: shirazbrothers@wine-pentagon.com
web: www.wine-pentagon.com

A-7312 Horitschon, Florianigasse 11
Tel + 43/ 26 10 42 165
Mail weingut@weninger.com
www.weninger.com

A-7474 Deutsch-Schützen 84
Tel + 43 / 33 65 / 22 42
Mobil + 43 / 664 / 14 31 983
www.krutzler.at
mail weingut@krutzler.at

A-7474 Deutsch Schützen 26
Tel +43/33 65/22 45
www.wachter-wiesler.at
mail weine@wachter-wiesler.at

A-7474 Deutsch Schützen 117
Tel + 43 / 33 65 / 2295
Mobil + 43 / 664 / 241 2295
www.wallnerwein.at

 

Borok Burgenlandból - Reggel pia, este pia, ettől nő az entrópia II.

Bámulatos, mennyire keveset tudunk az osztrák borokról. A tény közlése, hogy az osztrák borászat nagy, hogy ma jelentősebb és ismertebb, mint a miénk, pláne, hogy vörösborban is elképesztő minőségeket tud felmutatni, mindig az őszinte meglepetés kifejezését csalja honfitársaink arcára. (Kábé, mint ama tény közlése valamely napnyugati egyeddel, hogy Magyarországon bort készítenek? Really?! Ne mondja!... Magyarországon bort?...)tovább...